A terhesgondozás egy komplex egészségügyi szolgáltatás, amelynek célja az állapotos nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és egészségesen születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése, illetve megfelelő időben történő felismerése. A terhességgondozás felkészíti a nőt a szülésre, a szoptatásra és a csecsemőgondozásra.

 

Szabályozza a 33/1992. (XII. 23.) NM rendelet és az 1992. évi LXXIX. Törvény a magzati élet védelméről.

 

A terhesgondozásban részt vesz:        a szülész-nőgyógyász szakorvos,

a háziorvos és

a védőnő

A terhesgondozás keretében:

  • a gyermeket váró nőt tájékoztatják a magzat egészséges fejlődése érdekében szükséges életmódról, a helyes táplálkozásról, a magzatot károsító hatások (különösen a dohányzás és alkoholfogyasztás) elkerülésének fontosságáról;
  • elvégzik a magzat egészséges fejlődését ellenőrző és a gyermeket váró nő egészségvédelmét biztosító szűrővizsgálatokat;
  • segítséget adnak a gyermeket váró nőnek a szülésre, szoptatásra, csecsemő- és gyermekgondozásra való felkészüléshez.

 

A Magyarországon lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár és házastársa, valamint a Magyarországon érvényes bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár részére a terhesgondozás ingyenes.

 

A terhesgondozás hazánkban három szintre tagozódik:

 

alapszint: amikor a háziorvos vagy nőgyógyász szakorvos és a védőnő végzi a terhesgondozást;

speciális szint: klinikák, kórházak ambulanciái, ahol megfelelő műszerezettség és szakember gárda látja el a feladatokat;

országos központok: egyes terhességekkel együtt lévő betegségeket (például diabetes mellitus (cukorbetegség), immunológiai betegségek) egyes országos központban gondoznak, kezelnek.

 

Az egyes vizsgálatok elvégzését a nő terhesgondozási könyvében rögzítik.

 

 

 

 

A védőnő tevékenysége

 

A védőnői szolgálat a terhesgondozás keretében

  • vezeti az állapotos nők nyilvántartását, összegyűjti és megőrzi a vizsgálati eredményeket, illetve azokat rávezeti a terhesgondozási törzslapra, kiállítja és kiadja a terhesgondozási könyvet, a leleteket és saját megállapításait rögzíti a terhesgondozási könyv megfelelő rovataiban;
  • a nyilvántartásba vett személyeket otthonukban, illetőleg a lehetőségek szerint a terhesgondozóban folyamatos gondozásban részesíti, amelynek során havonta legalább egy alkalommal terhestanácsadást nyújt;
  • közreműködik a terhes nő egészségi állapotát ellenőrző alapvető vizsgálatok elvégzésében;
  • folyamatosan konzultál a terhesgondozásban részt vevő szülész-nőgyógyász szakorvossal és a háziorvossal;
  • figyelemmel kíséri az állapotos nő szociális, családi és munkahelyi körülményeit, egészségi és pszichés állapotát, szükség esetén - az állapotos nő beleegyezésével - kezdeményezi ezek megváltoztatását a munkaadónál vagy az érdekképviseleti szerveknél;
  • tájékoztatja az állapotos nőt a rá vonatkozó jogosultságokról;
  • megszervezi a szülésre felkészítést, lehetőleg a férj (élettárs) bevonásával, kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására, felvilágosító foglalkozásokat szervez, szorgalmazza az együttszülés lehetőségének megteremtését, a szülészeti intézmény felkeresését még a szülést megelőzően.

 

Teendői:           a haskörfogat mérése;

symphysis-fundus távolság mérése;

vérnyomás mérése;

magzati szívműködés vizsgálata (frekvencia-számlálás);

a terhes nő vizeletének vegyi és tesztcsíkos vizsgálata.

 

A gondozó háziorvos feladatai

A háziorvos a terhesgondozó szakorvossal és védőnővel együttműködve vesz részt a terhesgondozásban. Ennek során kiemelt figyelmet fordít az állapotos nő nála regisztrált korábbi, nem a terhességgel kapcsolatos kivizsgálásának és gyógykezelésének adataira, azok terhességre gyakorolt hatásaira.

A háziorvos a terhesgondozás keretében:

hetente két óra terhestanácsadást tart;

önállóan végzi a terhesgondozással kapcsolatos továbbképzés keretében elsajátított vizsgálatokat;

szükség esetén szűrővizsgálatokat rendel el;

az általa végzett vizsgálatok leleteit rögzíti a terhesgondozási könyvben, szükség szerint ahhoz csatolt külön lapon és a beteg törzskartonján;

elbírálhatja az állapotos nő keresőképességét;

kiemelt figyelmet fordít a szoptatás szorgalmazására.

 

A szülész-nőgyógyász szakorvos feladatai

 

Az állapotos nő szabadon választhat magának szülész-nőgyógyász szakorvost, aki a védőnővel együttműködve részt vesz a szülésre való felkészítésben és a szoptatás szorgalmazásában, valamint elvégezteti a szükséges szűrővizsgálatokat. Jogszabály alapján az állapotos nőt az első és a második trimeszterben legalább egyszer-egyszer, a harmadikban pedig legalább kétszer ajánlott megvizsgálni.

 

Általános anamnézis

  • A terhes nő kora

18 éves kor alatt, és 35 éves kor felett a gravida veszélyeztetett terhesként gondozandó.

  • Korábban lezajlott fertőző és egyéb betegségek, extragenitális műtétek
  • A terhességet megelőzően már fennálló betegségek

Az anamnézis alapján célszerű mielőbb eldönteni, hogy az adott betegség esetén a terhesség kiviselhető-e.

Tisztázni kell, hogy a terhesség várhatóan hogyan befolyásolja az alapbetegséget, szükséges-e a terápia módosítása.

Indokolt eldönteni, hogy a terhesség kiviselése és a szülés milyen szintű intézetben történjék.

 

Egyéb anamnesztikus adatok

Javasolt feltárni minden tényezőt, amely kedvezőtlenül befolyásolhatja a terhesség zavartalan kiviselését (szociális körülmények, rendezetlen családi viszony, munkakörülmények stb.)

 

A szülészeti anamnézis felvétele

Az előző terhességek kórtörténete

Zavartalanul kiviselt terhességek és lezajlott szülések esetén a

szülés időpontját,

a születési súlyt,

a gesztációs kort és

a szülés módját rögzíteni kell.

Patológiás terhességek, szövődményes szülések esetén tisztázni kell azok okait és lefolyását.

Habituális vetéléssel terhelt anamnézis esetén a terhességek megszakadásának gesztációs korát, azzal összefüggésbe hozható oki tényezőket (kromoszóma-rendellenesség, az uterus anatómiai eltérése, infekció, hormonelégtelenség stb.) fel kell tárni. Hasonlóan fontos lehetőség szerint feltárni az oki tényezőket előzetes méhen belüli elhalás, újszülöttkori halálozás, koraszülés, retardált magzat szülése, fejlődési rendellenességgel született magzat eseteiben.

Rh-negatív vércsoportú terhes nő esetében tisztázni kell, hogy az előző terhessége során kialakult-e Rh-izoimmunizáció.

Ha az előző terhesség során szülésmegindításra került sor, mi indokolta azt (terminustúllépés, magzati anomália, anyai kóros állapot stb.)?

Előző anyai szövődményekkel (praeeclampsia, eclampsia, diabates stb.,) terhelt graviditás lefolyásának és kezelésének tisztázása.

Előzetesen műtét útján befejezett szülés esetén a műtét javallatainak tisztázása indokolt. Korábbi terhességek során elvégzett cerclage [szerklázs] műtét ismerete fontos.

 

A nemi szervekre vonatkozó anamnézis

Menstruációs anamnézis: rögzíteni kell

az utolsó menstruáció első napjának időpontját,

a ciklus hosszát és

a menzesz időtartamát.

Nemi szervek fejlődési rendellenességei, azok esetleges műtéti megoldásai.

Myoma uteri esetén a myomgöbök méretére, elhelyezkedésére vonatkozó ultrahanglelet.

Cervixléziók, portion végzett műtétek és azok szövettani eredményei.

Ovariumon és a tubán végzett műtétek.

Korábbi genitális infekciók (herpes genitális, condyloma acuminatum, Chlamydia stb.)

Előzetes meddőségi kezelés.

 

Családi anamnézis

Öröklődő betegség előfordulása esetén a terhes nőt genetikai tanácsadásra indokolt irányítani.

Diabates mellitus előfordulása esetén diabetes gestationis irányában fokozott kivizsgálás javasolt.

 

Teratogén hatású tényezők

A terhes nő környezetében előforduló potenciálisan magzatot károsító tényezőket (vegyszerek, sugárzás, gyógyszerek, dohányzás stb.) fel kell tárni.