midwife

A külső női nemi szervek

• Emlő

Szövettani felépítése

3 fő komponens:

Mirigyállomány – Zsírszövet – Kötőszövet    (az életkorral, a terhességgel arányuk változik)

Nyirokelvezetése

(az emlőrák ezeken az utakon ad áttéteket)

- Axillaris (hónaljárki)

- Infraclavicularis (kulcscsont alatti)

- Parasternalis (mellcsont melletti) nyirokcsomók

Fejlődési rendellenesség

- Járulékos emlőbimbó: az axilláktól a combokig az ún. tejléc mentén (ritka)

- Járulékos tejmirigy: szoptatáskor fájdalmas duzzanat jelenik meg, főleg a hónaljárokban és a mellek fölött oldalt: tej van benne, de nem tud kiürülni (gyakori). Megoldása végső esetben sebészi.

• Szeméremdomb (mons pubis)
• Szeméremtest (vulva)

- Csikló (clitoris - kulcs)

- Kis- és nagy szeméremajkak (labium minus és maius)

- Hüvelycsarnok (vestibulum vaginae)

- Szűzhártya (hymen)

• Vulva

Rima pudendi (szeméremrés)

- Szülés után a nagyajkak gyakran nem fekszenek össze, a szeméremrés tátongó

- Oka: a gátmetszés nem megfelelő suturája (összevarrása), ill. a gátizmok (főleg a m. bulbocavernosus) megnyúlása

- Következmény: gyakoribb fertőzések, a nemi élet zavara

- Megoldása: pontos sutura (varrás) szüléskor, intim torna, műtét (levatorplastica)

• Bartholini mirigy (Glandula vestibularis major) 2 db: bal és jobb oldali

Helye: a hüvelybemenet alsó harmadában, a nagyajkak állományában

A hüvelybemenet nedvességét biztosítja. Ha a kivezetőcsöve eldugul, cysta, ha ez befertőződik, tályog alakul ki. Gyakori kórkép.

• Szűzhártya (hymen)

 Hymenaios a menyegző istene

 Változatos kinézet

 Ha sértetlenül megvan, akkor virgo intacta (szűz)

A belső női nemi szervek

• Hüvely (vagina, colpos)

Szövettani felépítése

Két fő réteg: a vastag, többrétegű el nem szarusodó laphám alatt közvetlenül izomréteg van. A kettő között nincs kötőszövetes állomány: a hüvely egy hámmal bélelt izomcső.

Szomszédos képletek:

• Mell felől a hólyaggal szomszédos.

Ha a hüvely izomfala megereszkedik (terhességek, idős kor) a hólyag a mellső hüvelyfalat bedomborítja, cystokele jön létre, mely a húgycső megtöretése miatt gyakran vizeletincontinentiával  (vizelettartási zavarral) jár. Megoldása: hüvelytorna, mellső hüvelyfali plasztika (colporraphia anterior), vagy TIVA

• Hátsó fal a rectummal (végbéllel) szomszédos.

A fenti okok miatt itt a rectum domboríthatja be a hüvelyfalat, rectokele jöhet létre, melyből a széklet nehezen ürül ki. Megoldása: hátsó hüvelyfali plasztika (colpoperineorraphia).

Hüvelyi szülés esetén, ha a gátmetszés a hátsó hüvelyfal irányába továbbreped, a hüvelyfalat varrva, túl mélyen öltve a rectum átölthető, így sipoly képződhet.

A hüvely felső kétharmada kevés idegvégződést tartalmaz, ezért felejtődik fent gyakran a tampon, ill. idegentestek (kisgyerekeknél).

A hüvely középső-felső harmadának határán veszik körül a hüvelyt a diaphragma pelvis rostjai. Ha szülés után hüvelyfali haematoma (vérömleny) keletkezik, és e lemez alatt van, akkor a gát felől kiüríthető, felfelé nem terjed. Ha e felett van, akkor a peritoneumot felnyomva a retroperitonealis tér felé terjed, megoldása a has felől lehetséges.

Jó ösztrogénhatás esetén a hüvelyhám glikogént (összetett szénhidrát) tartalmaz. A lactobacillusok anaerob módon ezt lebontva tejsavat és hidrogén-peroxidot termelnek, mely savas pH-t létrehozva nem engedi az egyéb kórokozók (baktériumok, gombák) elszaporodását.

Ha nincs ösztrogén (menopausa), vagy a lactobacillusok kipusztulnak (antibiotikum szedés), vagy a savas pH másképp sérül (pl. laceratio v. ectopium (méhszájrepedés, méhszájseb), halmozott szeretkezés esetén), a kórokozók elszaporodnak, a normális flóra felborul, hüvelygyulladás jön létre (gomba, baktérium).

• Méh (uterus, hystera)

Részei a méhtest (corpus) és a méhnyak (cervix, collum).

A felső, izmos a méhtest, a több kötőszövetet tartalmazó alsó rész a méhnyak.

A méhtest

Üregének hossza (szondahossz) 6,5-7,5 cm. Háromszög alakú, a mellső és hátsó fal összefekszik

A méhnyak

2,5-3 cm. A külső méhszáj az interspinalis síkban van (a két spina ischiadica – ülőgumó között)

A méh szalagjai

A méh helyzetét biztosító szalagok, hashártyakettőzetek. Jelentőségük: gyulladások után rövidülhetnek, így komoly hasi fájdalmat okozhatnak. Fontos: a Douglas-üreg

A méh helyzete

• Anteflexio
• Anteversio
• Kiegyenesedett állás
• Retroflexio és –versio

• Méhkürt v. petevezető (Tuba uterina)

Alakja kürt, mérete kb. 0,5*12 cm

A méh és a petefészkek közötti kapcsolatot teremti meg

Jelentősége: gyulladások, méhen kívüli terhesség, meddőség

• Petefészek (Ovarium)

3,5*1*2 cm. Szalagok tartják a helyén. Nem nő össze a tubával. A petesejteket raktározza (darabonként 0,5 milliót). Jelentősége: gyulladás, méhen kívüli terhesség, cysta, daganat

• A női nemi szervek vérellátása

Bő vérellátás, mely terhességben sokszorosára nőhet. Anastomosisok (érösszeköttetések), legjelentősebb az a. ovarica és a. uterina rendszere közötti összeköttetés.

Arteria hypogastrica ligatura:

Az anastomosisok miatt az a. hypogastrica (a.iliaca interna) a kismedencében leköthető. Ebből ered az a. uterina, így az erős uterinális vérzés megszüntethető. A vérellátást az a. ovarica anastomosisai biztosítják, a méh funkciója megmarad, szülni is lehet később.

Főbb indikációi: Vérzéscsillapítás: atonia uteri, cervicalis terhesség, inoperabilis vérző cervixcarcinoma esetén. Profilaktikus jelleggel: várhatóan nagy vérzéssel járó kismedencei műtét, transfusio megtagadása esetén (Jehova tanúi)

Összefoglalóan vulva vagy pudendum femininum néven a következő képletek tartoznak a külső női nemi szervek közé: mons pubis (veneris), labia majora, labia minora, clitoris, vestibulum vaginae, bulbus vestibuli, glandula vestibularis major. Feladatuk a nemi közösülés során érző információk közvetítése, és egyben erektilis testekként is közreműködnek a nemi izgalom kialakításában. Közreműködnek a vizeletürítésben, ugyanakkor segítenek megakadályozni, hogy idegen testek kerüljenek be az urogenitális rendszerbe.

Szeméremdomb (mons pubis seu veneris). Lekerekített, zsírral telt kiemelkedés a symphysis, a tuberculum pubicum és a ramus sup. ossis pubis előtt. A bőralatti zsírszövet folyamatosan közlekedik a hasfal elülső részének hasonló térségével. A zsír mennyisége pubertás előtt és a menopausa után kisebb, kevesebb, nemileg érett nőben nagyobb. Viszonylag durva szeméremszőrzet fedi, amely a hasfalon felfelé éles határral végződik. Nyirka a nodi lymphatici inguinales és femorales irányában vezetődik el.

Nagy szeméremajkak (labia majora). Jelentősen kiemelkedő bőrredők, amelyek a szeméremrést (rima pudendi) határolják és védik a húgycső és a hüvely nyílását. A simaizomrostokat is tartalmazó nagyajkak ujjszerű nyúlványként haladnak a mons pubistól hátrafelé az anus irányában. Bennük végződik a kerek méhszalag (lig. teres uteri), amely a gubernaculum maradványa. A nagyajkakat pigmentált bőr fedi, amelynek külső felszínén nagyszámú faggyúmirigy és szőrzet található. Belső felszíne szőrtelen, sima, bársonyos, halványrózsaszínű. A nagyajkak elöl és hátul egy-egy commissurában (anterior és posterior) találkoznak, ahol a kétoldali ajkak kisebb megvastagodás formájában mennek át egymásba. A commissura posterior, amely a corpus perineale területére esik, és a vulva hátulsó határát képezi, a szülés után általában eltűnik.

Kis szeméremajkak (labia minora). Zsírszövetet nem tartalmazó, szőrtelen bőrredők. A nagyajkak takarásában közvetlenül veszik körül a szeméremrést és a vestibulum vaginaet. Szivacsos kötőszövetet tartalmaznak, amelyek erektilis testként működnek közre a nemi izgalom során. Ezen funkció érdekében bőségesen erezettek. A kisajkak a clitoristól hátrafelé és oldalfelé haladnak, körülveszik az orificium urethrae externumot és a vagina külső nyílását. A két kisajkat hátul redő (frenulum, fourchette) köti össze, amely elsősorban virgo intacta esetében látszik jól. A kisajkak belső felszíne lilás színű, faggyúmirigy-tartalmánál fogva bőrre emlékeztető struktúrát mutat, ugyanakkor nedves, nyálkahártyaszerű és nagyszámú érző idegvégződést tartalmaz, szőrtüszőket és izzadságmirigyeket azonban nem.

Csikló (clitoris). A kisajkak elülső találkozási pontjánál található erektilis szerv, amelynek hossza nagyjából 2 cm, átmérője 1 cm. Szárai (crura clitoridis) a szeméremcsont alsó szárán erednek, majd a corpus clitoridisben egyesülnek és barlangos testeket (corpora cavernosa) alkotnak. A kisajkak a csikló körül elöl előbőrt (preputium) hoznak létre, amelyek befedik a clitoris csúcsán elhelyezkedő glans clitoridist. A kisajkak hátsóbb, mélyebb részei a frenulum clitoridist hozzák létre. A penisszel szemben a clitorisnak nincsen köze a vizeletürítéshez, feladata így a szexuális izgalom kiváltására korlátozódik. A glans clitoridis, amely a csikló leggazdagabban beidegzett részének tekinthető, ilyenkor jelentősen megnő.

Hüvelycsarnok (vestibulum vaginae). Az előcsarnok a két kisajak közötti térség, amely a húgycső, a hüvely és a vestibularis mirigye benyílását tartalmazza. Az urethra nyílása a vagina előtt, és a glans clitoridis mögött található 2-3 cm-mel. Tőle kétoldalt a paraurethralis mirigyek kivezető csöveinek nyílását találjuk. A vagina nyílása a szűzhártya (hymen) állapotának függvényében lehet kisebb vagy nagyobb. A vékony nyálkahártya-redő szülés után mindössze néhány apró maradvány (caruncula hymenales) formájában ismerhető fel. Ezek a maradványok képezik a vulva és a vagina közötti határt.

Bulbus vestibuli. A férfiban a bulbus penis és a corpus spongiosum penis analógja. Mintegy 3 cm hosszú erektilis test, amely a vagina benyílását szegélyezi. Körülveszi a m. bulbospongiosus, a gáttájék izmainál említett kicsiny izmocska.

Glandulae vestibulares. A glandula vestibularis major (Bartholin-féle mirigy) fél centiméter átmérőjű kerek mirigy, amely a vestibulum két oldalán helyezkedik el, valamivel a hüvely benyílása mögött. A bulbus vestibuli és a m. bulbospongiosus részben a mirigyet is fedi. Kivezetőcsöve a bulbustól mélyebben haladva éri el a vestibulumot, amelynek mindkét oldalán, a hüvelynyílástól laterál felé egy-egy benyílással érkezik meg. A mirigy feladata nyákos váladék hüvelybe juttatása szexuális izgalom kapcsán. A kisajkak és a hüvely distalis részének nedvesítését ezen kívül a glandulae vestibulares minora végzi. Ezek a mirigyek is a vestibulum két oldalán találhatók, kivezető csövei az urethra és a vagina benyílása között érik el a vestibulumot.

A vulva ér- és idegellátása. A vulva artériás ellátásáért az a. pudenda externa ágai felelősek, de az a. pudenda interna perineális ágai (arteriae labiales, a. clitoridis) is részt vesznek a külső női nemi szervek ellátásában. A vénás elvezetés döntő mértékben a vena pudenda interna feladata. A vénás elfolyás akadályozottsága felelős a clitoris méretének megnövekedésében – szexuális izgalom hatására. (A nők mintegy 10 %-ában a clitoris megkeményedik és meghosszabbodik.) A vulva beidegzésében a nervi labiales anteriores (n. ilioinguinales), a ramus genitalis nervi genitorfemoralis, a ramus perinealis nervi cutanei femoris és a rami labiales posteriores (nervi perineales, n. pudendus) vesznek részt. Paraszimpatikus hatásra fokozódik a mirigyek szekréciós tevékenysége, a clitoris erekciója és a bulbus vestibuli erektilis testeinek telődése.