midwife

Növekedésünk és fejlődésünk szempontjából egész létezésünkből az a 9 hónap a legeseménydúsabb, amelyet az anyaméhen belül töltünk.

Zigóta

•  1/7 mm
•  0,00000015 g

Újszülött

•  2 milliárd sejt
•  3250 g

MEGTERMÉKENYÍTÉS

Több millió spermiumra van szükség ahhoz, hogy egy közülük a petevezető tölcsérszerű végébe eljutva (ampulla) egyesülhessen a petesejttel.

A spermiumok a lúgos kémhatású ondófolyadékban úszva átjutnak a savas pH-jú hüvelyen, a nyakcsatorna váladékán, (mely peteéréskor áttetsző, nyúlós), és leküzdik a kürt ellenirányú perisztaltikus és csillószőrös mozgását. A spermiumok érési folyamata a méhen és a petevezetőn átjutva fejeződik be.

A legéletképesebb kb. 300-500 spermium 1-2 óra alatt eléri a petesejtet.

A petesejtet elérők enzimeinek együttes ereje szükséges ahhoz, hogy közülük egy átjusson a petesejt membránján, mely abban a pillanatban átjárhatatlanná válik a többi számára.

A spermiumok 48 óráig termékenyítőképesek, a petesejt ovuláció után 24 óráig termékenyíthető meg.

!!! Lásd esemény utáni tabletta !!!

A két ivarsejt egyenként 23-23 kromoszómát hordoz, egyesülésükkor a zigóta kromoszómaszáma az ember testi sejtjeire jellemzően 46 lesz. A 23-ból egy a nemet határozza meg, neve szexkromoszóma, mely a petesejtben „X”, a spermiumban viszont kétféle lehet „X” vagy „Y”. Előbbi esetben leány, utóbbi esetben fiú születik.

Megtermékenyített petesejt

– A sejt közepén, a sejtmagban helyezkednek el a géneket hordozó kromoszómák

– A sejtmag körül a sejt anyaga van, amely az első néhány sejtosztódás nyersanyagaként szolgál

– A zigóta a peteburkon belül helyezkedik el

– A zigóta totipotens sejt

Klinikum

IVF (In Vitro Fertilizáció): A petesejtet és a spermiumokat „lombikban” összeengedve a megtermékenyítés a szervezeten kívül zajlik le (így szaporodnak a halak is).

PROGESTATIO (1–  6. nap)

A zigóta első osztódása

24 órát vesz igénybe.

További osztódások („barázdálódás”) során a 3. napra egy 16 sejtből álló képződmény jön létre, neve: szedercsíra, mérete még azonos a zigótáéval (kb. 0,1 mm).

A fogamzást követő 8-10 nap folyamán a megtermékenyített petesejt végigvándorol a petevezetéken a méhbe. Az utazás időzítése a döntő (!) Lásd: méhen kívüli terhesség.

A belső sejtek felszívódnak, létrejön a hólyagcsíra, melynek belső falán egy ponton sejtek tömörülnek létrehozva az embriócsomót.

Ebben két üreg képződik, az alsó a szikhólyag a felső az amnionüreg, a kettő válaszfala az embriópajzs. Ennek sejtjeiből fejlődik az embrió, a szikhólyag később eltűnik, az amnion kitapad a külső falhoz, melynek neve chorion, felszínén dudorok, nyúlványok nőnek, sejtjeik neve trofoblaszt.

• • mitózis – 24 órával a fogamzás után
• • szedercsíra – az első néhány sejtosztódás után
• • hólyagcsíra – egy folyadékkal teli üreg megjelenése a szedercsírán belül

– belső sejttömeg – ebből jön létre maga az élőlény

– trofoblaszt – a védőgátat alakítja ki

• • beágyazódás (átmenet – ezért kockázatos)

Klinikum

A nő életében a megtermékenyült petesejtek 50%-a még a beágyazódás előtt (a menzeszkimaradás előtt) elpusztul. Oka többnyire (kb. 50%-ban) kromoszómarendellenesség. A pozitív terhességi teszt tehát még nem jelent igazi terhességet, mivel még nem történt meg a beágyazódás. Neve: „kémiai terhesség”, elvesztése nem számít abortusznak!

Preimplantációs genetikai vizsgálat: Nyolcsejtes álla-potig a zigóta bármely sejtjéből önálló egyed hozható létre. Egy sejt eltávolítása nem okoz gondot, és ebből teljes genetikai vizsgálat végezhető (egyelőre a nem meghatározását végzik).

BEÁGYAZÓDÁS (6-14. nap)

A hólyagcsíra a 6. napon a méh üregébe ér. A védőburok leválik, a rendkívüli képességű külső sejtek (trofoblaszt) segítségével, melyek a méhnyálkahártya sejtjeit feloldják a petezsák a mélybe süllyed (strómainvázió).

A trophoblastsejtek az endometrium ereit elérve ezek falát erodálják, így az egyre összetettebb nyúlványaik, melyeket már magzatboholynak nevezünk, anyai vérbe merülnek. A folyamat végére kialakul a méhlepény.

A trofoblasztsejtek elágazó nyúlványokat képeznek, valamint hCG-t termelnek. A sikeres beágyazódás feltétele az endometrium speciális (szekréciós) átalakulása, melyet a sárgatest által termelt progeszteron hoz létre. A hCG fenntartja az egyébként csak 14 napig működőképes sárgatestet (corpus luteum), mely tovább termeli a progeszteront. A nyálkahártya így nem válik le (a menses kimarad), a beágyazódott terhesség tovább fejlődhet.

Klinikum

• • A beágyazódás és a lepény kialakulása során eldől a terhesség további kimenetele. Ha az anyai erek falának lebontása nem kellő mértékű, a későbbi placentafunkció rosszabb lesz, gyakoribb a praeeclampsia, iu.retardatio, stb…
• • Ha az első két héten (amikor a nő még nem tud a terhességéről) külső vagy belső hatások (pl.: gyógyszer, sugárzás) miatt sejtosztódási zavar támad, az eredmény fatális. Ha tehát a beágyazódás sikeres, a terhességet ért hatás ártalmatlan volt. Ez a „minden vagy semmi törvénye”.

Az embrionális szakasz

• • A hólyagcsíra sikeres beágyazódását követő 6 hét
• • Ezen időszak alatt öltenek alakot a test alapvető szervei, és a szervezet elkezd a közvetlen ingerlésre válaszolni

A táplálék és a védelem forrásai

• • A trofoblasztból alakul ki:

– Belső magzatburok (amnion) – egy vékony, erős, átlátszó hártya, amely a magzatvizet tartalmazza

– Külső magzatburok (chorion) – a méhlepény magzati alkotórésze

– Méhlepény (placenta) – olyan összetett szerv, amely mind az anyából, mind az embrióból származó szövetekból épül fel (gát és szűrő funkció)

• • Köldökzsinór

Az embrió növekedése

A belső sejttömeg három részre válik:

Klinikailag fontos időpontok:

Neurulatio indul: Grav. s. 4-5.

Szívcső : Grav. s. 5.

Végtagok kezd.: Grav. s. 6-

Neurulatio vége: Grav. s. 6-7.

Szájpadlás: Grav. s. 7-12.

Szem, fül kezd. : Grav. s. 8-9.

Külső nemi szerv: Grav. s. 9- (UH: 13. után)

A nemi differenciálódás folyamata

A fogamzást követő hat hétben nincs szervi különbség a genetikailag eltérő nemek között (XX, XY).

XY – A 7. héten az ivarredők elkezdenek herékké alakulni (a hímivarmirigyek által termelt hím nemi hormonok (tesztoszteron) teszik az embriót hímmé.

XX – A női nemi szervek kialakulása a tesztoszteron hiányán múlik.

Klinikum

Organogenesis:

Grav. S. 5-10 közötti időszak. A legtöbb durva fejlődési hiba ekkor keletkezik

A magzati szakasz

• • Akkor kezdődik, amikor az összes alapvető szerv és szövet már jelen van.
• • A magzat tízszeresére növekszik, és arányai jelentősen megváltoznak.

A MAGZAT FEJLŐDÉSE

(Grav. s. 12-től a terminusig)

Növekedés és a szervek érése zajlik. Míg a 3-5. hónapban a magzat hossza gyorsan növekszik, a legnagyobb súlynövekedés az utolsó két hónapban történik. A fej növekedése a testhez viszonyítva lelassul. A gravida 20. hét körül (multipara 18.) érez a magzatmozgást.

A terhesség időtartama a megtermékenyítéstől számítva 266 nap, (38 hét) azaz 40 gesztációs hét (280 nap).

7. hónap vége

– a tüdő lélegzésre képes, és a központi idegrendszer eléggé fejlett, hogy a ritmikus légzőmozgásokat vezérelje

– jelentős mennyiségű zsír keletkezik, kisimítva a bőr ráncait

– a szem, ami eddig zárva volt, kinyílik és válaszol a fényre

9. hónap 

– a magzat hirtelen hízni kezd, és 50 %-os súlygyarapodást ér el az utolsó hónapban

– a szülés közeledtével a növekedés lelassul

– az agy sokkal tekervényesebbé válik

Klinikum

A 28-34. héten született koraszülöttek legfőbb problémája a központi idegrendszer

és a légzőrendszer fejletlensége és összehangolatlansága.